Az egykori Rákóczi – birtok 300 éve
https://edeleny-kastely.hu/
Hogy miért hívják kastélyszigetnek?
Mert a Bódva folyó ölelgeti körben ezt a kis szigetet, melyre épült a kastély.
Az edelényi birtokon Jean-François L’Huillier 1716-ban kezdte el a kastély építését.
Jean-François L’Huillier
1688 – 1728
Kastélysziget: LivDan Home lakberendezői szemmel:
Kastélytörténet:
Kastély fénykora: 1730 – 1820
Az építtető Jean-François L’Huillier unokája, Ludmilla és az ő második férje, Esterházy István gróf idején végezték a legjelentősebb, máig fennmaradt átalakításokat a kastélyon és környezetében.
Ludmilla halála után fiára, Dessewffy Ferencre szállt a birtok, ám Ő örökös nélkül, hunyt el így beteljesedett az amitől az ősei rettegtek, vissza szált a kastély az államra.
Az állami tulajdonlás időszaka: 1928-tól
A kastélysziget újjászületése: 2009 – 2014
A Coburg – korszak: 1831 – 1928
A német Szász–Coburg–Gotha hercegi családból származó Ferdinánd herceg, császári királyi altábornagy 1831-ben megvásárolta és hitbizománnyá alakította az edelényi uradalmat. Az épület időközben lassú pusztulásnak indult, mivel lényegében már 1820-tól nem használták főúri rezidenciának. A fölöslegessé vált barokk kori gazdasági épületeket bontani kezdték, a 18. századi franciakertet pedig a 19. század első felében angolkertté alakították át, és sajnos nem gondozták megfelelően. Közel százévnyi Coburg-birtoklás után, 1928-ban a kastély végleg a magyar állam tulajdonába került: az épületegyüttest ekkor az Igazságügyi Minisztérium vásárolta meg.
Véleményem és az értékelésem:
Nagyon jó az elhelyezkedése a kastélynak. Csodaszép kívül és belül egyaránt. Különlegesnek tartom, hogy a Bódva folyó veszi körbe. Nagyságot és pompázatosságot képvisel az egész kastélysziget. Imádtam a hatalmas parkját és a kedvességet, mellyel fogadtak. A festmények nagyon szépek és eredetiek. Jó látni, hogy Magyarországon is igyekeznek a múltból fennmaradt örökségeket megóvni és ezeket az értékeket, információkat tovább adni a következő generációknak.
Van egy kis makett, ahol a kastélyt lehet teljes mértékben megtekinteni. Oldalt a vannak gombok, melyek megnyomására fényt bocsájtatnak ki és megtalálod azt a helyiséget, amit megnyomtál a maketten.
Kastély belső terei
Idegenvezetéssel mentem végig a kastélyban. Szerintem, ha tehetitek, mindig kérjetek idegenvezetést. Mindent végig mutatnak és elmesélik a kastély történetét, hogy mik történtek, kinek a nevéhez köthető és olyan információkra is fény derül, melyeket történelem órán esetleg nem mondtak el. Továbbá a kérdéseitekre is válaszolnak.
A kastélyban nem minden bútor volt eredeti, mivel sajnos amikor a kastély nem volt használatban akkor évszázadokkal ezelőtt ki lett üresítve és megkezdték a kastély átalakítását más használatra. Ám a kastély tulajdonosai, hogy teljes mértékben hitelesek maradjanak, a kastély korabeli bútorokat vásároltak, melyek 300 évesek és eredetiek.
A kastélyban hűvös volt, mivel a kályhák nem tudták ezt a hatalmas épületet teljes mértékben befűteni így kb az átlag hőmérséklet olyan 20-25 fok lehetett. Nyáron kellemes, ám télen már kellemetlenebb volt.
Egy szuper kis 3D filmmel kezdték az idegenvezetést, melyet nem mesélek el, hanem inkább meghagyom azt a lehetőséget, hogy elmenjetek és Ti is megtekintsétek. 😀
Kályhák
Őszinte leszek! Szerintem valami elképesztően gyönyörűek ezek a kályhák! Aprólékosan meg vannak munkálva ezek a rokokó és klasszicista stílusú remekművek.
A kastélyban 4 darab fehér ónmázas rokokó és 1 darab szintén fehér ónmázas klasszicista cserépkályha található.
A kályhákról itt tudsz tovább olvasni:
https://edeleny-kastely.hu/aktualis/klasszicista-cserepkalyhank
Festett falak, bútorok
Azt kell mondjam ezek a motívumok a mi korunkban is megállják a helyüket! Hát nem ilyenek a mostani legújjabb trendek?? Ugye hogy IGEN! Ha megnéztek bizonyos tapétákat vagy fali posztereket nagyon hasonlóak. DE ezeket mind mind szabadkézzel készítették! Csodálatos! Nézzétek milyen gazdag a mintázata és milyen erősek a pigmentek.
Képzeljétek el, hogy ezt mind 1 ember alkotta és csupán egy évet kapott határidőnek. A felújításban nagyon sok restaurátor vett szerepet és több évig tartott míg elkészítették.
Festő: Lieb Ferenc
1769-ben kapott megbízást. 18. századi sajátos hangvételű alkotásokat hozott létre, mely mindenkit elvarázsol. Rokokó stílusú figurális festményei nagyon elevenek.
A 18. századi főnemesek társaságában puttók és mitológiai alakok, szimbolikus szereplők – évszakok, földrészek – sokasága ejti rabul a szemlélőt.
Grófnő kabinet helyisége
Arany csíkok díszítik ezt a helyiséget, mely a grófnő kabinet szobálya volt. Használhatták öltözőszobaként, kávézó- vagy teázóhelyiségként. Ebben a szobában a 4 kontinens jelképét láthatjuk: Ázsia a tevével, Afrika az elefánttal, Amerika a papagájjal és Európa, melynek a festménye sajnos megsemmisült időközben.
Jobbra látható a Amerika a papagájjal színbólum.
Képzeljétek el, hogy a festő még sohasem látott tevét és elefántot még is megfestette őket. A teve szerintem egész jól sikerült, ám az elefánt egy kicsit vaddisznósra sikeredett. (Erről nincs fényképem, úgyhogy érdemes élőben megtekintenetek.)
Négy évszak szoba
A kastélyban található egy négy évszak szimbólikus ábrázolásával mintázott helyiség is. Úgynevezett „Leányasszonyok szobája” volt. Szegényebb rokonok vagy olyanok használhatták, akik valamiféle társalkodónői szerepet töltöttek be.
Kellemes színek, kidolgozott motívumok. Hihetetlen, hogy már akkoriban ilyen remek munkát végeztek az emberek fejlett technológia nélkül. Értékelni és óvni kell a fennmardt régi munkásságokat, hiszen minden kincs! Ki tudja, ha pár száz év múlva a mi kreativításainkra, épületeinkre, festményeinkre tekintenek vissza az utódok, akkor mit fognak hozzá szólni.
Hálószoba
Ebben a korszakban az emberek átlag magassága olyan 150cm és 160cm magas volt. Az ágyuk is kicsi volt, általában nem is fekvő helyzetben aludtak, hanem jól felpolcolták a hátuknál a párnákat és szinte ülő helyzetben aludtak. Ugye milyen érdekes? Úgy gondolták, így sokkal egészségesebb. Nagy függöny rész takarta be a hálószobát, ha az uraságok aludni óhajtottak napközben.
Oratórium és a kápolna
A kastélynak a keleti szárnyában található. Eredetileg Szűz Mária tiszteletére készült, ám 1787-től római katólikus plébániatemplomként funkcionált. 1921-ben teljes mértékben szétrombolták és szolgálati lakásokat alakítottak ki. Ez már a renovált változata amit balra láthattok.
A kápolnáról további információt itt olvashatsz: https://edeleny-kastely.hu/KASTELYTURA/az-oratorium-es-kapolna
Díszterem
A dísztermet a 18. században nyári ebédlő palotának nevezték. Ez volt a társasági élet központja. 183 négyzetméter és 9 méteres a belmagasság. Kőből épített kandallókat láthatünk egymással szemben, összesen 2 darabot. A kandallókat a Forgách – címer díszíti.
Télen ez a helyiség üzemen kívül volt, mivel a két kandalló nem volt képes kellőképen befűteni a nagy teret.
A hintázó hölgy
Úgy gondolták, hogy a hintázás fejleszti a hölgyek tartását és az egészségre is jó hatással van, így sokat hintáztak, míg a férfiak más foglalatosságot űztek, mint például a vadászat. Érdekesség volt még számomra, hogy a nemes hölgyek és a urak is egyaránt leborotválták a fejüket és parókákat hordtak, így a tetvek abba másztak. A tetűt nemesnek gondolták, hisz a parasztok meg bolhásak voltak. Nagyon ritkán fürödtek sajnos, így sok bacilus forrást nem küszöböltek ki.
Sokat filóztam azon, hogy vajon, ha én éltem volna ebben a korban, hogyan is képzelném el. Nos először is kezdjük az elején. Vajon milyen rangom lenne? Talán mindenki nemesnek képzelné el magát és egy nagy kastélyban. Én máshol gondolnám magam. Talán olyan lennék, mint a festő Lieb Ferenc. Én alkotnék szebbnél szebb dolgokat a nemesség meg csak ámuldozna a munkásságomon, olyat hoznék létre, melyet más nem tud, valami újat, valami egyedit, valami forradalmit. Nem hercegnő vagy nemesi hölgy lennék hanem alkotó. Ennél izgalmasabb nincs mit újabb és újabb dolgokat kitalálni és létrehozni. Te hogyan képzelnéd el magad?
Liv interior designer
